Home office nyújtotta lehetőségek és veszélyek, a személyes tudatosság szerepe - beszélgetés Dr. Szondy Mátéval
2021.03.18. 07:45
On-line előadás-sorozatunk március 11-ei előadásának címe:
„Home office nyújtotta lehetőségek és veszélyek, a személyes tudatosság szerepe”.
A témában elismert szakértő, Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus volt volt a vendégünk, akivel az előadást követően a jelen helyzetben előtérbe került otthoni munkavégzésről, vagyis a home office lehetőségéről, az ezzel járó veszélyekről és a tudatosság szerepéről beszélgettünk.
A pandémiás világhelyzetnek „hála” a home office munkavégzés egy éve sokunk életének kikerülhetetlen részévé vált. Bizonyos mértékig megtapasztalhatjuk annak hatékonyságnövelő hatását, azonban ha nem figyelünk magunkra, munkatársainkra, könnyen átfordulhat veszélyes irányba.
Mit tudunk az otthoni munkavégzés hatékonyságáról, milyen tényezők növelhetik, és milyen tényezők csökkenthetik azt?
Növelheti a hatékonyságot, az, hogy nem kell időt fordítanunk a munkába járásra (ami egyébként átlagosan heti 8 és fél órát jelent) és otthon kevesebb figyelemelterelő ingerrel találkozunk, mint a munkahelyen (még akkor is, ha szubjektíven az ellenkezőjét érezzük).
Másrészt azonban vannak olyan tényezők, amelyek miatt csökkenhet az otthoni munkavégzés hatékonysága:
- Nehéz meghúzni a határt a „munka” és a „nem munka” között: a kötött napirend hiánya, a folyamatos elérhetőség és online válaszkészség miatt sokszor olyan érzésünk van, mintha sosem fejeznénk be a munkát – így sokkal nehezebb a regenerálódás és a pihenés. Home office-ban dolgozva ennek következtében átlagosan napi 3 órával többet dolgozunk.
- Hiányoznak az olyan „átzsilipelő” tevékenységek, amik korábban segítették az átmenetet a munka és a magánélet között.
- Az online végzett munka általában fárasztóbb és megterhelőbb, mint az élő interakciók (ez az úgynevezett „Zoom-fáradtság”).
Összességében mit tudunk a home office munkavégzés hatékonyságáról?
A kutatások szerint az első néhány hónapban az otthon végzett munka hatékonysága meghaladja a munkahelyi munka hatékonyságát, ezután viszont (elsősorban a társas kapcsolatok hiánya miatt) csökkeni kezd a motiváció és a teljesítmény. Ezenkívül azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az otthoni munkavégzés során negatív összefüggés van a munkával töltött idő mennyisége és annak hatékonysága között: az tehát, aki napi 10 órát dolgozik, általában kevésbé hatékony, mint az, aki csak napi 8 órát.
Mi minden segíthet abban, hogy megakadályozzuk (vagy legalábbis késleltessük) a home office munkavégzés során a teljesítmény csökkenését?- Szünet. Az otthoni munkavégzés során általában rövidebb munkavégzési periódusokra és több szünetre van szükségünk.
- Nem szoktunk gondolni rá, de a ruházatunk hatással van a mentális folyamatainkra: a „formálisabb” munkaruhában jobb a kognitív teljesítményünk.
- Munkakörnyezet: amellett, hogy fontos a nyugodtság és a rendezettség, fontos, hogy a zavaró képernyőktől is távol legyen. Ha nem szükséges, ne tartsuk a közelben a telefonunkat és ne menjen a háttérben a TV.
- A rendszeres testedzés és mozgás segít a kognitív kapacitásunk javításában, fenntartásában.
- Digitális tudatosság. A Zoom-fáradtság csökkenthető, ha az online munkavégzés közben minél több képernyőtől független tevékenységet végzünk, ha ellen tudunk állni a multitasking kísértésének, és ha csökkentjük a zavaró hatású önreflexiót (pl. saját kép kikapcsolásával).
- A megszokott átzsilipelő tevékenységeinket próbáljuk meg helyettesíteni. Ilyen célt szolgálhat például reggelente az online kávézás a kollégákkal, vagy délután a munka végeztével egy séta.
- Vegyük észre, ha segítségre van szükségünk! Az időleges feszültség, szorongás, vagy rosszkedv teljesen normális jelenség. Akkor azonban, ha ez tartóssá válik és már hatással van a teljesítményünkre, illetve a kapcsolatainkra, akkor bátran keressünk szakmai segítséget. Ez nem a gyengeség jele, hanem azt jelzi, hogy észrevesszük, hogy mire van szükségünk és tudunk tenni önmagunkért.
Mit tehetünk mi magunk, ha a szorongás tüneteit észleljük? Van jó módszer a tünetek csökkentésére?
Mindenek előtt legfontosabb, hogy amennyiben lehet, kerüljük a stresszt. A folyamatos hírfogyasztás rövidtávon csökkenti a szorongásunkat, azonban, ha addiktívvá válik, komoly feszültségforrás lehet az életünkben. Ugyanígy komoly veszélyt jelenthet a különböző szerek fogyasztása, melyek rövidtávon ugyan olyan érzést keltenek bennünk, mely a stressz oldására utal, hosszabb távon viszont kiemelt veszélyforrás lehet az életünkben.
A mély és támogató társas kapcsolatok jelentik a stresszkezelés leghatékonyabb formáját. A fizikai szükségletek biztosítása, az evés, alvás, mozgás fontossága a stressz megelőzésének egy kiemelt területe. Amellett, hogy próbálunk rutint kialakítani, fontos, hogy megtaláljuk az örömteli élményeket, melyek szintén nagy hatással vannak a stressz megelőzésében.
A tünetek gyors enyhítésére vannak bizonyos technikák, melyek között az alábbiakat emelném ki:
A tünetek gyors enyhítésére vannak bizonyos technikák, melyek között az alábbiakat emelném ki:
- Ha képesek vagyunk a múlt képei és a jövő félelmei helyett visszatérni az „itt és most”-ba, nagymértékben tudja a tudatunkat a helyes működés irányába befolyásolni. A tudatos jelenlét olyan készség, mely mindenki által elérhető, megtanulható, alkalmazása nagymértékben oldja a feszültséget.
- Nem mindegy, hogyan és honnan légzünk – ha mellkasból légzünk, az szorongásból fakad, és a mellkasi légzés tovább fokozza a szorongás érzetét. Igyekezzünk különösen a szorongás megjelenésekor koncentrálni a hasi légzés alkalmazására, melynek stressz és szorongás oldó hatása van. Első körben elégséges napi néhány alkalommal kipróbálni ezt a módszert.
- Sokat segít a tervezés lehetősége.
- Imagináció – biztonságos hely és légkör elképzelése, vizualizálása.
Milyen felelőssége van a vezetőknek a munkatársak helyzetének felismerésében?
Fontos megelőzés lehet, ha a vállalaton belül megjelenik a mentális egészség, mint szempont a kommunikációban – ha nincs tabusítva, hogy van, amikor valaki nem érzi jól magát, van, hogy valaki nehezen bírja, van olyan, hogy valaki szorong – ha ez vállalható állapot, akkor a kollegák is könnyebben tudnak erről beszélni.
Figyelmeztető jelek lehetnek a gyakrabb megbetegedés, vagy a teljesítmény drasztikus csökkenése, illetve ha irritabilitást, feszültséget látunk rajta.
Ha a feszültség, szorongás a munka minőségének rovására megy, érdemes bevonni külső segítséget is.
Van-e ideális egyensúly a home-office és a munkahelyen töltött napok mennyisége között?
Kutatások is alátámasztják, hogy a legalább heti 2-3 nap személyes kontaktus már adhat feltöltődést az otthoni munkavégzéshez.
Fontos megemlíteni, hogy a jelen helyzet egy kicsit más, mint a korábbiak, sokunknak párhuzamosan kell helyt állni a szakmai kihívások, a vezetői szerep nehézségei és a szülői, magánéleti kihívások között. Most talán el kell engedni kicsit a maximalizmust, most az „elég jó” lehet a cél, hiszen mindenhol teljes mértékben helyt állni olyan megfelelési kényszert jelentene, amely további szorongáshoz és stresszhez vezet, aminek pont a leküzdése a legfontosabb célkitűzés.
Köszönjük a beszélgetést!
Hajdu Édua