Reziliencia a mindennapokban (2) - Reziliens csapatok
Előző írásunkból (https://www.pannonjob.hu/reziliencia-a-mindennapokban-1-rezilienciafaktorok) kiderül, hogy a rezilienciafaktorok erősítésével fejleszthetjük egyéni reziliens képességünket, vagyis azt a képességet, hogy a gyorsan változó környezetben rugalmasan, hatékonyan alkalmazkodjunk, megtartsuk belső stabilitásunkat, és mielőbb tovább lendüljünk egy nehéz helyzeten. De hogyan lehet egy csapat reziliens?
Krízishelyzetben a hatékonyság kulcsa, hogy a csapat képes-e higgadtan kezelni a felmerülő problémákat. Gyakran azonban azzal szembesülünk, hogy feszültséggel, félelemmel telítődünk, és ezek a negatív érzelmek nemcsak akadályozzák a feladatmegoldást, de további nehézségeket generálnak. És ha valamiből jelenleg óriási a kínálat, az a krízis.
Jól működő csapatokban ezeket a helyzeteket a bizalom és a kommunikáció magas szintje segíti megoldani. Egy reziliens csapatban erős az egymás támogatása, gyakori a minőségi visszajelzés, a tagok kíváncsiak a másik meglátásaira, és képesek arra, hogy megváltoztassák a sajátjukat, közösen keresnek megoldásokat, nem félnek felszínre hozni a konfliktusokat, és a folyamatos tanulás a mindennapjaik szerves részét képezi.
Liselotte Baeijaert – Anton Stellamans: Reziliens emberek, reziliens csapatok című könyvében a reziliens csapatok titkaként 4 viselkedési mintát írnak le, melyek a következők:
- A csapattagok 100%-ban jelen vannak, és folyamatos összeköttetésben vannak egymással. Figyelnek arra, hogy személyesen is kapcsolódjanak, senki ne szigetelődjön el a többiektől. Ha mindenki jelen van, jobban ki lehet használni az egyéni adottságokat, hatékonyabb a kommunikáció, és a csapattagoknak lehetőségük van arra, hogy együtt találjanak új megoldásokat, együtt éljék meg a sikereket.
2. „Megoldás-beszédet” alkalmaznak, pozitív, megoldásra fókuszáló kifejezésekkel kommunikálnak. Ha arra koncentrálunk, hogy mit nem szeretünk, mire nem vagyunk képesek, mik a problémáink, gondolkodásunk beszűkül, nagyobbá, kezelhetetlenebbé válik egy-egy probléma, és annak megoldására is kevesebb energiánk marad. A „megoldás-beszéd” lényege egyszerű: arról beszélünk, amit szeretnénk, ami működik, amit tenni tudunk a megoldás érdekében. Ez bizalmat és kreativitást teremt a csapatban, így a problémamegoldás is gördülékenyebbé válik.
3. Értékelik önmagukat és másokat. Megerősítő beszélgetéseket folytatnak, nem a hibák és a negatívumok vannak a beszélgetéseik középpontjában, hanem bátorítják egymást, arról beszélnek, hogy ki miben erős, mi az, ami tetszik valakiben, hogy a nehézségeken való átjutáshoz lendületet adjanak egymásnak. Emellett megadják a lehetőséget maguknak arra, hogy megtörjék a rutint azzal, hogy megünneplik a sikereiket, és elismerő visszajelzéseket adnak egymásnak egy-egy elvégzett feladat után.
4. Egyik kis lépést teszik a másik után. Túlságosan ambiciózus, nagyléptékű célok motiválatlanná tehetik a csapat tagjait. A reziliens csapatok mindig a következő lépésre figyelnek, kis lépésekkel haladnak előre, elemzik, értékelik a megtett utat és ünneplik az elért sikereket.
Ha vezetőként, vagy csapattagként szeretne hatékonyabban működni, erősíteni szeretné csapata reziliens képességét, egy fejlesztő folyamatra hívjuk, melyet önállóan, a saját tempójában, leterheltségéhez igazítva tervezhet.
Forrás, és ajánlott olvasmány a témában:
Liselotte Baeijaert – Anton Stellamans: Reziliens emberek, reziliens csapatok – Útmutató a változások hatékony kezeléséhez