Foglalkoztatást érintő változások 2021.

Az évközi minimálbér változás számos gyakorlati kérdést vetett fel a foglalkoztatók oldalán, amelyek nagy része mára már megválaszolást nyert. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján, „ha egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál – csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni lehet. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január 1-től hatályba léptek volna. Azoknál a fizetési kötelezettségeknél azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának megállapításánál nem kell alkalmazni.”

Személyi kedvezményt érintő változások

A személyi kedvezmény az összevont adóalap terhére vehető igénybe 2021. január 1-től (korábban az összevont adóalap adójából volt igénybe vehető). Tekintettel arra, hogy a minimálbér emelkedése a levonandó személyi jövedelemadót csökkenti, így a személyi kedvezmény esetén (is) a megemelt minimálbér alapján számítható az adóalap csökkentés, tehát a személyi kedvezmény esetén 55.800 Ft-tal (167.400/3=55.800) csökkenthető az adóalap 2021. január 1-től.

Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások

A 13. számú Magyar Közlönyben megjelent 22/2021. Kormányrendelet szerint a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat nem (mégsem) terheli szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
A fentiek alapján a béren kívüli juttatások adóterhe 2021. június 30-ig 15 százalék (15 százalék SZJA) ami 2021. július 1-től várhatóan 30,5 százalékra (15 százalék SZJA, 15,5 százalék SZOCHO) emelkedik a szociális hozzájárulási adó alóli ideiglenes mentesülés megszűnése miatt.
Az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások (pl. SZÉP kártya egyes zsebeire vonatkozó egyedi értékhatárokat-, valamint az éves rekreációs keretet meghaladó SZÉP kártya juttatás; cégtelefon magáncélú használata, reprezentáció és üzleti ajándék, csekély értékű ajándék stb.) közterhe 2021. januártól 35,99 százalék (a juttatás értékének 1,18 szorosa után 15 százalék SZJA-, 15,5 százalék SZOCHO).

Szociális hozzájárulási adó

Az év közben változó minimálbér a szociális hozzájárulási adó rendszerére is ugyanazon alapelvek mentén van hatással, mint az fentebb kifejtésre került. Vagyis minden olyan esetben alkalmazható a magasabb összegű minimálbér, amely esetben az a fizetendő adó összegét csökkenti. Ebből adódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető-, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél (például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezménynél) már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni.
Ugyanakkor például a törvényben külön nevesített jövedelmek (pl. osztalék) esetén irányadó adófizetési felső korlát nem emelkedik a minimálbér évközi emelkedésével, tekintettel arra, hogy a megemelt minimálbér alkalmazása az adófizetési kötelezettség összegét növelné.

Szakképzési hozzájárulás

A 2021. január 1-jén életbe lépő új szakképzésről szóló törvénybe (2019. évi LXXX. trv.) olvad a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos szabályozás. A 22/2021. számú Kormányrendelet január 28-i megjelenéséig lényeges változásként volt kezelhető, hogy 2021-től kezdve több olyan jövedelem/juttatás után is meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást, amelyekre korábban nem terjedt ki e fizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy az új szakképzésről szóló törvény előírta, hogy a kötelezettség alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.
A fentebb írt kormányrendelet azonban mentesített több olyan jövedelmet, amit január 27-ig szakképzési hozzájárulás köteles juttatásként aposztrofálhattunk. A kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére az alábbi jövedelmeket mentesítette a szakképzési hozzájárulás alól: Szja törvény szerinti béren kívüli juttatások-, és egyes meghatározott juttatások, kamatkedvezményből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem. Ugyanakkor továbbra is szakképzési hozzájárulás terheli az Szja törvény szerinti egyéb jövedelmeket.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért (161 000 forint) kell alapul vennie az éves kötelezettség megállapításakor. (Nem változott, hogy az éves kötelezettség összege a minimálbér kilencszerese.)

Társadalombiztosítás fedezeti rendszere-, járulékfizetés

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor a tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak tekinteni. Erre tekintettel például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban 48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint, megbízási jogviszonynál a járulékalapot képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal, 2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni.

Cikksorozatunk következő részében – a képzeletbeli étkezés főételének második fogásaként – a foglalkoztatókat is érintő-, a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó jelentősebb változásokról számolunk be az olvasónak.