head-small-image
Szervezetfejlesztés

Bizalom a szervezetben

A bizalom a szervezetben olyan, mint a jóféle kötőanyag a házépítésnél. Összetartja a téglákat, így a falak stabilak, emelet húzható rájuk, ellenállóak, megvédenek a külső hatásokkal szemben. Ha egy szervezetben magas a bizalom, akkor őszinte, egyenes kommunikációval kapcsolódnak a munkatársak egymáshoz, nem élnek vissza a kapott információval, a közös cél megvalósulása érdekében tesznek erőfeszítéseket, amiben számíthatnak egymásra, és ellenállóbbak a kívülről érkező nyomással szemben.

A bizalommal és annak hatásaival (vagy hiányának hatásaival) több kiváló könyv is foglalkozik, nekem egyik kedvencem Patrick Lencioni Kell egy csapat című könyve, melyben a szerző egy modell segítségével mutat rá a csapatok diszfunkcióira, melyek egymással szoros kapcsolódásban vannak, egymásra épülnek, ha valamelyik szinten működési zavart észlelünk, érdemes megvizsgálni megelőző szintek működését is, hiszen könnyen lehet, hogy ott találjuk meg a probléma forrását.
Lencioni modellje szerint a valódi csapatmunka kialakulásának általában az az akadálya, hogy a szervezetek beleesnek abba az öt természetes csapdába, amelyeket a szerző a csapat működési rendellenességeinek nevez. Ezeket gyakran egymástól elszigetelten kezelik, holott egymásra épülnek, és egy egységes modellt alkotnak.

A bizalom hiánya abból fakad, hogy a tagok nem hajlandók sebezhetőnek mutatkozni egymás előtt, nem vállalják fel hibáikat. Ahol hiányzik a bizalom, ott a tagok félni fognak a konfliktusoktól, nem lesznek képesek és hajlandóak őszinte vitákba bocsátkozni, kétértelmű beszélgetések, burkolt célzások lesznek jellemzők. Ha a tagok nem mondhatják el a véleményüket, akkor hiányozni fog az elkötelezettség, és csak ritkán, vagy soha nem fogadják el a végleges döntéseket. Ha a csapat tagjai nem kötelezik el magukat egy akcióterv mellett, vonakodnak számon kérni is egymáson a teljesítményt akadályozó magatartást. Ha elmarad a számonkérés, az táptalajt teremt annak, hogy a tagok az egyéni szükségleteiket a közös cél fölé helyezik, elhanyagolják az eredményeket.

A szervezeti működés hatékonyságának ezért kulcseleme a tagok egymás iránti bizalmának mértéke, hiszen az közvetlen hatással van a kommunikációra, az együttműködésre és a konfliktusok kezelésének minőségére. Egy csapat eredményesége attól függ, hogy vállalnak-e felelősséget a kollégák a saját és a csapattagok munkájáért, elkötelezettek-e kellő mértékben a szervezet céljainak megvalósítása iránt. Ha nincs bizalom, nincs minőségi kommunikáció és együttműködés, így a célzott eredményeket sem lesz képes a csapat teljesíteni, nem beszélve a fenti viselkedés nyomán kialakuló munkahelyi légkör hatásairól.

A bizalom kiépítése a szervezetben ugyanakkor nem könnyű, lerombolni ellenben pillanatok alatt is lehetséges. Meghatározó például, hogy a csapattagok hogyan kezelik azokat a helyzeteket, amikor a bizalom ellen ható viselkedés jelenik meg, például hogyan reagálnak a be nem tartott ígéretekre, megszegett megállapodásokra, ill. mit tesznek azért, hogy a bizalom szintje a csapatban folyamatosan növekedjen.


A bizalom kialakításában és megtartásában a vezetőknek kulcsszerepük van, hiszen ők azok, akik példaként is jelen vannak a szervezetben, fontos ezért, hogy ők maguk hogyan kezelik ezeket a szituációkat, és általában a bizalom kérdését.


A bizalom kultúrájának kialakítása nem rövid távú feladat, minden nap tenni kell érte, hiszen nap mint nap tesztelve van.

Gácsi Anna

Pannonjob Kft.

Témakörök

Érdekességek, aktualitások
Szervezetfejlesztés
Vezetői működés
Foglalkoztatást érintő változások
Munkajogi témák
Könyvajánló
Programjainkról
Reziliencia
Fejlesztés