„Útravalók” a Pannon HR konferencia előadóitól

Előadókként velünk tartottak:
Molnár Attila – Ügyvezető igazgató, Pannonjob
Al Ghaoui Hesna – Haditudósításairól híres riporter, író, újságíró
Dr. Szondy Máté – Klinikai szakpszichológus, családterapeuta, „mindfulness” oktató
Gácsi Anna – Szervezetfejlesztő, coach, Pannonjob
Hajdu Édua – Kiemelt ügyfélkapcsolati és marketing vezető, Pannonjob

Következő összefoglalónkat az előadások főbb üzeneteiről készítettük.

Gazdasági és munkaerőpiaci körkép a változások korában, külföldi foglalkoztatás lehetőségei és az ebben rejlő kihívások
(Molnár Attila)

A Pannonjob ügyvezetője előadásában bemutatta a jelenlegi magyar munkaerőpiac főbb mutatóit, különös tekintettel a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokra, valamint az azt előidéző demográfiai folyamatokat, grafikonokat. Előadónk kitért továbbá a hasonló tendenciát mutató nyugat-európai statisztikákra, valamint az EU államait jellemző korfára. Az adatok elemzése alapján Európában egyértelműen öregedő társadalomról beszélhetünk, mely a jelen helyzetben elsősorban külföldi munkavállalók foglalkoztatásával orvosolható. A növekvő munkaerőhiány kapcsán a Pannonjob ügyvezetője részletesen bemutatta azokat az országokat is (elsősorban említve a Fülöp-szigeteket és Kazahsztánt), amelyek munkavállalóira a jövőben számíthatunk.
A prezentáció végét egyéb érdekes munkaerő-piaci tendenciákkal zárta, és felhívta a figyelmet arra, hogy kimutatások szerint az emberek egyre inkább a rugalmas munkaidőt és a távmunka lehetőségét preferálják, tehát a termelő vállalatok sok esetben hátrányban részesülnek, hiszen egyre kevesebb jelölt dönt mellettük a kötött munkaidőkeretek és a több műszakos munkavégzés miatt. A szakképzettséget szerzett munkaerő száma továbbra is csökken a diplomásokhoz képest, az energiaválság vélhetően pedig további munkaerő-piaci átrendeződéseket fog eredményezni, leginkább várhatóan a vendéglátóipart érintve.

Interkulturális kommunikáció – kerekasztal beszélgetés Al Ghaoui Hesnával és Molnár Attilával

Beszélgetésünk során Al Ghaoui Hesnát és Molnár Attilát kérdeztük, hogy milyen kulturális különbségekkel szembesültek munkájuk, szakmai karrierjük során. Hesna természetesen több érdekes történetet is hozott azon közel-keleti konfliktus zónákból, ahol külpolitikai újságíróként megfordult, Attila pedig a külföldiek foglalkoztatása során szerzett tapasztalatokat osztott meg a hallgatósággal. A beszélgetés során megállapíthattuk, hogy bár két kultúra találkozásánál szinte elkerülhetetlenek az apróbb félreértések, nincs univerzális eszköz a feszült helyzetek megoldására. Beszélgetőpartnereink szerint sajnos hiába beszél két ember magas szinten egy azonos nyelvet, ha meg sem próbálják megérteni egymás kulturális hátterét, az együttműködés igen csak nehézkes lesz.
Hesna véleménye szerint az idegen kultúrákkal kapcsolatos félelmeink, sztereotípiák kezelésében már az nagyon sokat segít, ha tudatosítjuk saját érzéseinket. Attila szerint ahhoz, hogy külföldiek kapcsán felmerülő negatív érzéseket szervezeti szinten is kontroll alatt tudjuk tartani, a legfontosabb eszközünk a kellő mennyiségű és minőségű információ biztosítása. Beszélgetésünk végén mindkét kerekasztal partnerünk abban erősített meg minket, hogy érdemes felismernünk azt, hogy új értékeket és rengeteg pozitívumot hoznak magukkal a kultúrák közötti együttműködések.

Interkulturális kommunikáció a gyakorlatban - fejlesztési folyamat a Pannonjob kínálatában
(Hajdu Édua)
 
Előadónk elsőként bemutatta, hogy egy olyan alapvető élethelyzetben, mint egymás köszöntése is hatalmas különbségek lehetnek egyes kultúrák között. A munkahelyi helyzetek pedig természetesen még sokoldalúbban interpretálhatóak. Édua a kultúrák közötti különbségeket vizsgáló holland szociológus, Geert Hofstede elméletét is részletezte előadásában, amely a Pannonjob interkulturális együttműködés című fejlesztési programjának is tudományos alapokat nyújt. A nagyszámú és a jövőben várhatóan még több országból / kultúrából érkező munkavállaló miatt a szervezetek számára egyre fontosabb lesz, hogy intenzívebben foglalkozzanak az interkulturális együttműködés kérdésével. Ehhez nyújthat segítséget egy kulturális különbségeken alapuló modell, amely kimondottan a munkahelyi környezetben mutatott különbségeket vizsgálja. Kinek a felelőssége, hogy az együttműködés sikeres legyen? Előadónk azt vallja, hogy mind az érkező, mind pedig a fogadó kultúra egymás iránti nyitottsága szükséges a sikeres együttműködéshez. Az előadás végén Édua hétköznapi szervezeti problémákon, vezetői kihívásokon keresztül mutatta be milyen konkrét félreértések lehetnek egy-egy helyzetből, és hogy ezek a Hofstede által meghatározott kulturális dimenziókon keresztül hogyan értelmezhetőek.
Ha bővebben is érdekli a téma, töltse le ingyenes INTERKULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS bookletünket az alábbi link segítségével: https://www.pannonjob.hu/_upload/editor/BOOKLET/AZ_INTERKULTURALIS_EGYUTTM__KODES_A_GYAKORLATBAN_1-2.pdf

Krízisből erő
(Al Ghaoui Hesna)
 
Al Ghaoui Hesna konfliktuszónákban végzett riporteri munkája során sok emberi tragédiának volt tanúja, és nem csak saját magán, hanem másokon is észlelte a félelem hatásait. Gyakran előfordult, hogy nem volt elég a meggyőzés és a kommunikációs eszközök alkalmazása ahhoz, hogy megoldjon feszült helyzeteket, hanem a riporternek sokszor menekülnie kellett, hogy testi épségét megóvja. Több alkalommal azt tapasztalta, hogy az embernek saját magát is meglepve módosul a viselkedése egy az életét veszélyeztető helyzetben.
Előadónk szerint a félelemhez kapcsolódó legelterjedtebb érzés sajnos a szégyen. Érdemes tudatosítanunk magunkban, hogy a félelem egy természetes érzés, és nem szabad hibáztatni magunkat érte. Hesna előadásában tapasztalásain keresztül rámutatott a félelem legmélyebb rétegeire, valamint arra, hogy hogyan érdemes szembenéznünk félelmeinkkel, és megismerni azok természetét. Hesna előadásának fő üzenete: „a félelem elképesztően hatékony üzemanyag, ami pozitív és negatív irányba is tolhatja a teljesítményünket”. Az elkerülő stratégia helyett – Al Ghaoui Hesna szerint – érdemes a félelemre úgy gondolni, mint egy iránytűre, ami megmutatja, merre van dolgunk, hol van olyan területe az életünknek, ahol fejlődhetünk.

Csapatok reziliens képessége, szervezeti reziliencia
(Gácsi Anna)
 
Anna szervezetfejlesztő, coach előadásában arról beszélt, hogy milyen jellemzőkkel bírnak a reziliens emberek és csapatok. A szervezetfejlesztő prezentációjában részletezte, hogy a reziliens csapatok elsősorban reakciójuk alapján különböznek a többi csoporttól, ugyanis megoldás fókuszúak, folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, figyelnek saját magukra és másokra, így sikerül folyamatos sikereket elérniük. Az előadásban volt szó még arról, hogy a csapat reziliens működéséhez fontos a biztonságos munkahelyi környezet is, amelyben a tagok hajlandóak kockázatot vállalni, megosztani őszinte véleményüket és ötleteiket.
Az előadás végén Anna javasolt egy eszközt is, amely a hatékony működéshez segít minket hozzá, ez a PCM (Process Communication Modell©), amely támogatást nyújt egymás észlelési típusának beazonosítására, kommunikációs mintáink felismerésére, így segítve minket egymás megértésében.

Változások és stressz - hogyan segítsük a megküzdést egyéni és vállalati szinten?
(Dr. Szondy Máté)
 
Dr. Szondy Máté előadásában arról beszélt, hogy hogyan ismerhetjük fel a kollégák stresszreakcióit, és miként segíthetjük őket a változáshoz való hatékony alkalmazkodásban.
A változás állandó az életünkben, amely szorongáskeltő minden ember számára. A folyamat egyes szakaszain megyünk keresztül, amely keretein belül eljutunk a tagadástól/ elbagatellizálástól egészen a sikeresen megoldott problémáig. A változások okozta stressz lehet jó és rossz is, utóbbi kiégéshez is vezethet, ezért érdemes figyelni a társuló tüneteket. A „burnout” tünetei lehetnek az egyre gyakoribb egészségügyi panaszok, visszahúzódás a társas kapcsolatoktól, önbizalomhiány, munkahelyi elégedetlenség. A kiégés megelőzéséhez érdemes elsősorban egyéni szinten kezelni a stresszt, egyik hatékony eszközünk ebben például az öngondoskodás - pl. étkezés, mozgás, alváshigiéné, digitális tudatosság - hiszen elsősorban az a legfontosabb, hogy képesek legyünk saját jólétünkről gondoskodni. Az említettek mellett klinikai szakpszichológus előadónk felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint figyeljünk kollégáinkra is, és segítsük egészségük megőrzését a reziliencia erősítésével, öngondoskodási programmal, mentális egészség applikációk bemutatásával.

Amennyiben érdeklik a konferencia előadásaiban is felmerülő szervezetfejlesztési témák, iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy hétről hétre postaládájába kapjon aktualitásokat, érdekességeket:
https://www.pannonjob.hu/news

Találkozunk jövő évi rendezvényeinken!