Az előadások mellett izgalmas kerekasztal-beszélgetéseket is meghallgathattak a jelenlévők, ahol a beszélgetőpartnereink gyakorlati tapasztalatikat osztották meg a foglalkoztatás különböző aspektusaival kapcsolatban.
Előadóink:
Madár István - a Portfolio vezető elemzője
Touré Fatime – a Pannonjob ügyvezető helyettese
Gácsi Anna – Szervezetfejlesztő, coach, Pannonjob
Kerekasztal beszélgetések résztvevői:
Al Ghaoui Hesna – Haditudósításairól híres riporter, író, újságíró
Molnár Attila – Pannonjob Kft. ügyvezető igazgatója
Hajdu Édua – Pannonjob Kft kiemelt ügyfélkapcsolati és marketing vezetője
Babinyecz Endre - Lenovo Manufacturing Hungary Kft.,
Zilahi Balázs a SIIX Hungary Kft.
Klesitz Eszter a Valeo eAutomotive Hungary Kft.
Sándorné Bosnyák Ágnes - DENSO Manufacturing Hungary Kft.
Varga-Papp Szilvia - Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.
Gácsi Anna – Pannonjob Kft.
Az alábbi összefoglalóban az előadások legfontosabb mondanivalóit gyűjtöttük össze.
Madár István: Másnaposok– mi jön a durva parti után?
Gazdasági körkép munkaerő-piaci kitekintéssel
Madár István előadása a magyar és globális gazdasági helyzet aktuális kihívásaira és a munkaerőpiaci trendekre összpontosított, különös tekintettel a COVID-19 utáni gazdasági újranyitásra és annak hatásaira. Az előadásról részletesebben ITT olvashat.
Touré Fatime – A demográfiai folyamatok munkaerő-piaci hatásai Magyarországon
Következő előadónk, a Pannonjob ügyvezető helyettese a munkaerő-piaci kihívásokra és lehetőségekre, valamint a külföldi munkaerő bevonzásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, mint a demográfiai problémák enyhítésének egyik lehetséges megoldására. Kérem kattintson, hogy megismerhesse a cikk teljes tartalmát – TOVÁBB OLVASOK
BESZÉLGETÉS AL GHAOUI HESNÁVAL ÉS MOLNÁR ATTILÁVAL
Előítéletek, amelyekkel együtt élünk
A Pannon HR Konferencia délelőtti programjának során Al Ghaoui Hesnát és Molnár Attilát, a Pannonjob ügyvezetőjét kérdeztük előítéleteink mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Hesna, aki külpolitikai újságíróként és haditudósítóként is tevékenykedett, a személyes és szakmai életében, illetve tanulmányai és kutatásai során szerzett tapasztalatai révén osztotta meg velünk, hogy milyen automatikus és tudattalan folyamatok irányítják az emberi ítélkezést és döntéshozatalt, különösen ismeretlen, jelentős stresszel járó helyzetekben. Míg Hesna az előítéletek mélyreható és sokszínű természetét mutatta be elsősorban pszichológiai, illetve szociálpszichológiai oldalról megközelítve, addig Attila a vállalati életben és munka világában jelentkező sztereotípiák hatásairól beszélt részletesebben.
Vendégeink Hajdu Éduával folytatott beszélgetésük során kitértek arra is, hogy a különböző kultúrákból érkező munkavállalók milyen jelentős hatással vannak a vállalati dinamikára és a csapatmunkára. Ezen hatások közé tartozik, hogy az eltérő kulturális háttérrel rendelkező kollégák bevonása a munkafolyamatokba új nézőpontokat és friss ötleteket hozhat a vállalat életébe, ami serkenti a kreativitást és az innovációt. Ugyanakkor arról is szó esett, hogy ezek a különbségek bizonyos kihívásokat is jelentenek, többek között a kommunikáció vagy a különböző munkakultúrák összehangolásának területén.
Ha ezen kihívásoknak sikeresen szeretnénk megfelelni, és előtérbe helyezzük a pozitív munkahelyi környezet kialakítását, akkor kulcsfontosságú a megjelenő előítéletek és tévhitek kezelése a vállalat, a csapat és az egyén szintjén is.
Az előítéletek leküzdése érdekében a vezetőségnek és a HR-nek proaktívan kell fellépnie a kulturális érzékenység és a sokszínűség elősegítésére irányuló képzések és programok révén.
Az egyén szintjén pedig fontos tudatosítani magunkban, hogy mindenki, így mi is rendelkezünk előítéletekkel, sztereotípiákkal, valamint az ezekből fakadó eseteges félelmekkel, azonban ha ezeket a működésünk, az egyes helyzetekre adott reakcióink során felismerjük és tudatosítjuk, akkor sikeresen „kezelhetjük”, vagyis csökkenthetjük, de akár le is küzdhetjük azokat.
Összességében egy rendkívül érdekes beszélgetés során kaptunk rálátást arra, hogy a különböző kultúrákból érkező munkavállalók jelentős hatással vannak a vállalati dinamikára és a csapatmunkára. Ezek a hatások kihívásokkal és lehetőségekkel egyaránt járnak, és a vállalatoknak proaktívan, és mindenekelőtt tudatosan kell kezelniük azokat a sikeres integráció és a hatékony munkahelyi együttműködés érdekében.
Gácsi Anna - Megtartás interkulturális környezetben
Gácsi Anna előadása a Pannon HR Konferencián a munkavállalók megtartását és az interkulturális kommunikációt tárgyalta, hangsúlyozva az on-boarding folyamatok és az oktatási tudatosság jelentőségét… Kíváncsi a részletekre? A teljes cikket ITT tudja elolvasni.
Kerekasztal beszélgetés: Külföldi munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatok
Fókuszban a Fülöp-szigetek
A Pannonjob által szervezett kerekasztal beszélgetésen Babinyecz Endre a Lenovo Manufacturing Hungary Kft., Zilahi Balázs a SIIX Hungary Kft. és Klesitz Eszter a Valeo eAutomotive Hungary Kft. képviseletében osztották meg gondolataikat Molnár Attilával a Pannonjob ügyvezetőjével a külföldi, különösen a Fülöp-szigeteki, kazah és kirgiz munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának előnyeiről és kihívásairól.
Beszélgetőpartnereink rámutattak, hogy a Fülöp-szigeteki munkavállalók munkához való hozzáállása, motiváltsága, illetve tanulási és adaptációs képessége kiemelkedő előnyt jelent a magyar vállalatok számára. Tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigeteken az angol is hivatalos nyelv, és a pályázók kivétel nélkül jól is beszélik, ez még jobban megkönnyíti a munkafolyamatok elsajátítását, és elősegíti az integrációt.
A résztvevők mind egyet értettek abban, hogy nem csak a Fülöp-szigeteki, hanem általánosan a külföldiek foglalkoztatásáról elmondható, hogy a különböző kulturális háttérrel rendelkező munkavállalók bevonása a munkaerőpiacra nem csak a munkaerőhiány enyhítését szolgálja, hanem új perspektívákat és szakmai tudást is hoz a magyar vállalatok számára.
A tapasztalatok szerint a kulturális és munkaerő-piaci különbségek ellenére a külföldi munkavállalók jól integrálódnak a magyar munkakörnyezetbe, hozzájárulva a vállalati hatékonysághoz és versenyképességhez.
A beszélgetésen a résztvevők a beválási tapasztalatok tekintetében is egyet értettek, tulajdonképpen minden szempontból a Fülöp-szigeteki munkavállalók váltak be a leginkább az általuk foglalkoztatott nemzetiségű munkatársak közül, mely elsősorban a gyakorlatilag minimális fluktuációnak, a gyors beilleszkedésnek és betanulásnak, illetve a hatékony munkavégzésnek köszönhető.
Amikor a gyakorlati lépésekről kérdeztük vendégeinket kiemelték, hogy a sikeres integráció érdekében fontos a nyitott hozzáállás, a kulturális érzékenység fejlesztése mind a vezetőség mind a kollégák körében, és nem csak a fogadó környezet, hanem a vendégmunkások előzetes tájékoztatása is elengedhetetlen.
Fontosnak tartották, hogy elősegítsék a különböző nemzetiségű munkavállalók közötti kapcsolatteremtést, és akár közösségi programok, mint például egy családi nap megszervezésével mozdítsák elő a külföldi munkavállalók beilleszkedését. A résztvevők továbbá egyetértettek abban is, hogy elengedhetetlen a munkavállalók mentális és fizikai jólétének biztosítása, és a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése nem csak a magyar, hanem a külföldi munkavállalók esetében is, akik sokszor családjukat hagyták hátra azért, hogy távolról teremtsék meg számukra az anyagi biztonságot.
Az előadást követően egyöntetű következtetésként fogalmazódott meg, hogy a külföldi munkaerő, különösen a Fülöp-szigeteki munkavállalók foglalkoztatása jelentős előnyökkel jár a magyar vállalatok számára.
A sikerhez azonban elengedhetetlen a kihívások megfelelő kezelése, valamint a kulturális érzékenység, az integráció elősegítése és a munkavállalók jólétének biztosítása.
A hazai munkaerő bevonzása és megtartása a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet tükrében
A Pannon HR Konferencia záró kerekasztal beszélgetésén Sándorné Bosnyák Ágnes a DENSO Manufacturing Hungary Kft., Varga-Papp Szilvia a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. képviseletében, illetve Gácsi Anna a Pannonjob részéről részletesen körüljárták a fluktuáció kezelésének fontosságát, különös tekintettel a gyártósori munkavállalókra és a szezonális munkaerőre.
Hajdu Édua kérdéseire válaszolva vendégeink kiemelték, hogy a munkaerő elvándorlásának megelőzése és a munkavállalók hosszabb távú megtartása ma Magyarországon különös figyelmet igényel. A fluktuáció csökkentése és a munkavállalói elégedettség növelése érdekében a vállalatok többoldalú megközelítést alkalmaznak, amely magában foglalja a belső kommunikációs technikák fejlesztését, az információáramlás átláthatóságát, valamint a munkavállalók és vezetők közötti kapcsolatok elmélyítését.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkaerő megtartásához kulcsfontosságú a munkahelyi biztonságérzet növelése, az erős és nyílt kommunikáció, valamint a munkavállalói élmény javítása. Ezek az intézkedések nemcsak a munkavállalók elkötelezettségét erősítik, hanem hozzájárulnak a vállalati hatékonyság növeléséhez is.
Összegzésképpen, a beszélgetés rávilágított arra, hogy a munkaerő megtartásának sikere egy komplex és átfogó megközelítésen alapul, amely a belső kommunikációt, a munkavállalói elégedettséget és a munkahelyi kapcsolatok erősítését helyezi előtérbe. A munkaerő megtartása nemcsak a vállalatok számára jelent előnyt, hanem elengedhetetlen a munkaerő-piaci versenyképesség fenntartásához is.
Amennyiben érdeklik a konferencia előadásaiban is felmerülő szervezetfejlesztési témák, iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy hétről hétre postaládájába kapjon aktualitásokat, érdekességeket:
https://www.pannonjob.hu/news
Találkozunk jövő évi rendezvényeinken!