PHRK - A demográfiai folyamatok munkaerő-piaci hatásai Magyarországon

Az előadás rámutatott, hogy a születések száma, a termékenységi ráta, a várható élettartam és a migrációs egyenleg alakulása jelentősen befolyásolja a népesség szerkezetét és a munkaerőpiacot Magyarországon.
Összességében kimondható, hogy a magyar társadalmat elöregedés jellemzi, mely közép és hosszú távon is jelentős munkaerőhiányhoz vezet, amit a munkaerő-piaci szereplők nem hagyhatnak figyelmen kívül.
A probléma megoldásában kulcsfontosságú szerepet játszik a külföldi munkaerő bevonzása, amely hozzájárul a munkaerő-piaci kínálat növeléséhez és a demográfiai kihívások enyhítéséhez.
 
Az előadás arra is rávilágított, hogy a magyar népesség egészségügyi állapota nemzetközi összevetésben kedvezőtlen, és a várható élettartam Uniós szinten az egyik legalacsonyabb. Ez az állapot közvetlen hatást gyakorol a gazdasági teljesítményre és a költségvetési egyenlegre is, főként a nyugdíj- és egészségügyi kiadások terén.
Az aktív életkor kiterjesztése, a 25 év alattiak kedvezménye megemelte a magyar munkaerő állományra vonatkozó aktivitási rátát, jelentősen növelve a magyar munkaerőpiacon elérhető foglalkoztatottak számát az elmúlt években, azonban ez a ráta jelentős mértékben már nem növelhető tovább, mert a gyakorlatilag alig maradt tartalék a magyar munkaerőpiacon. Az aktivitási ráta alakulása tehát fontos indikátora annak, hogy mennyire sikeresek a gazdasági és a munkaerő-piaci szereplők erőfeszítései a munka világában történő részvétel növelésében és a munkaerőhiány kezelésében.
Ezen intézkedések lehetnek gazdaságpolitikai jellegűek, úgymint az oktatás és az egészségügy fejlesztése, melyek közvetlen szerepet játszanak az elöregedő társadalom kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, ugyanakkor a külföldi munkaerő bevonása is kiemelt jelentőséggel bír ezen a területen.
 
Mindezt összegezve demográfiai változásokra való reagálás érdekében a magyar döntéshozóknak és a munkaerő-piaci szereplőknek proaktív és innovatív megközelítéseket kell alkalmazniuk.
Először is, szükséges a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, például az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának további ösztönzésével és a munkaerő-piaci integrációjuk megkönnyítésével.
A képzési és oktatási rendszereket úgy lenne célszerű kialakítani, hogy azok jobban megfeleljenek a piaci igényeknek, különös tekintettel a digitális készségekre és a tanulási hajlandóság folyamatos fenntartására. Továbbá pozitív eredményeket hozna a munkaerő mobilizálhatóságának elősegítése, beleértve a regionális és nemzetközi migrációt, annak érdekében, hogy ellensúlyozza a munkaerőhiányt a kék és fehérgalléros foglalkoztatás területén is. Végül, fontos a társadalmi és gazdasági integráció elősegítése a külföldi munkavállalók és más marginalizált csoportok számára, ezzel is bővítve a munkaerőpiacot.

Az előadás végére egyértelmű képet kaptunk arról, hogy a meglévő munkaerő megtartása mellett egyre több szektorban és régióban gyakorlatilag elkerülhetetlen a külföldi munkaerő foglalkoztatása, mely szükségszerű forrása a hiányzó munkaerő pótlásának, illetve az újonnan felmerülő munkaerőigények kielégítésének, hogy ezáltal biztosítani tudjuk partnereink működését és beruházásait, mely az egész magyar gazdaság teljesítményére és versenyképességére nagy hatással van.