2023 decemberében 135 igen, 45 nem és 8 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők az általánosan kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat eltörléséről szóló határozatot, mely csak 2024. szeptember 1-én lép életbe, a munkáltatóknak már érdemes korábban végiggondolniuk, hogy a gazdasági, adminisztratív és munkaerő gazdálkodás szempontjaiból első hallásra előnyösnek tűnő határozat hosszútávon valóban kifizetődő-e számukra, és milyen intézkedéseket tudnak hozni annak negatív hatásainak elkerülésére.
 
Tagadhatatlan, hogy a rövidtávon jelentkező előnyök valódi hatást fognak gyakorolni a munkaerő-piaci folyamatokra: az adminisztratív terhek csökkenése által lehetővé tett gyorsabb és gördülékenyebb munkaerő felvétel;

• a kötelező orvosi vizsgálat hiányában könnyebbé váló munkaerő mobilizálhatósága, mely növeli a munkaerő-piaci dinamikát;
• a vállalatokat terhelő orvosi vizsgálati költségek felszabadulása, mely lehetőséget ad a ráfordítások újracsoportosításra.

Azonban egy olyan munkaerő-piaci helyzetben, ahol a munkaerő megtartás kulcsfontosságú szerepet képvisel az üzletfolytonosság fenntartásában, vajon nem túl kockázatos intézkedés egy olyan ellenőrzési pont megszüntetése, mely rávilágíthat a későbbi munkából való kiesés kockázatára, mind a dolgozó mind a munkáltató számára?
 
Szomorú tény ugyanis, hogy az egészségről való öngondoskodás csak csekély mértékben része a magyar egészségkultúrának: alapvetően kevés figyelmet fordítunk arra, hogy egészségünk megőrzése érdekében különböző egészségügyi szolgáltatásokat vegyünk igénybe, ide értve a megelőzésben kiemelt szerepet betöltő szűrővizsgálatokat is. Ezt támasztja alá az OECD 2019-es statisztikája, mely szerint a magyarok egészségi állapota az egyik legrosszabb Európai Uniós szinten, és a munkaképes korosztály folyamatos egészségromlása tapasztalható.

Ha megvizsgáljuk, sajnos gazdasági szempontból sem túl előnyös számokat kapunk: a KSH 2022-es adatait alapul véve a Magyarországon dolgozók összesen 9,7 millió nap betegszabadságot vettek ki ebben az évben, mely napi átlagköltséget nézve több, mint 12.000 Ft - jába került a munkáltatóknak (KSH betegszabadságra vonatkozó adatai alapján), nem beszélve az ez által kieső munkaerő miatt elszenvedett veszteségről.

Ilyen körülmények között a kötelező üzemorvosi vizsgálat fontos szerepet játszhat abban, hogy az üzemorvos felismerje a korai jeleit olyan egészségkárosodást eredményező folyamatok kialakulásának, melyek a későbbiekben passzív állományba helyeznék a munkavállalót, akinek a pótlása szintén jelentős anyagi ráfordítást igényel, továbbá a munkavégzést megelőző, illetve rendszeres üzemorvosi vizsgálatok révén kiszűrhető az esetleges alkalmatlanság, illetve megállapíthatóvá válik, hogy valaki a munkavégzés során szenvedett-e valamilyen egészségkárosodást, vagy már ezzel érkezett az adott vállalathoz.

Legyen szó bármilyen munkaerő-piaci helyzetről, a tervezhető munkaerő gazdálkodás tekintetében elengedhetetlen, hogy fel tudjuk mérni a meglévő munkatársi állomány egészségi állapotát, és azt annak képességei szerint alkalmazzuk és lássuk el feladatokkal. A kötelező üzemorvosi vizsgálat eltörlésének ellenére – legalábbis a hozzánk visszajutó eddigi információk alapján – a vállalatok többsége az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is igénybe veszi majd a üzemorvosi vizsgálatokat, valamint a jövőben is szerepet vállalnak munkavállalóik egészségmegőrzése terén is, melynek keretében prevenciós szűréseket, egyéb egészségmegőrzéssel kapcsolatos vizsgálatok tesznek elérhetővé dolgozóik számára, tovább növelve ezzel a munkavállalói elkötelezettséget és bizalmat, ezzel is biztosítva a kiszámíthatóbb munkaerő gazdálkodást.