Értékes munkaerőpótlás a határon túlról - interjú Molnár Attilával (2/1)
A beszűkülő munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhetően a munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ugyanakkor felmerül a kérdés: minek köszönhető, hogy egyre több nagyvállalat keresi fel a kölcsönző cégeket azzal, hogy szükségük van határon túli munkavállalókra?
Milyen szerepe van a Pannonjob-nak egy ilyen folyamatban? Mi az oka, hogy a külföldi munkavállalók nem önállóan találnak maguknak munkát és oldják meg a lakhatásukat hazánkban? Mekkora elköteleződés kell azoknak a munkavállalóknak a támogatásához, akik sokszor távol a családjuktól, nyelvismeret nélkül próbálnak boldogulni egy idegen országban?
Többek között a fenti kérdésekre is keressük a válaszokat a következő, Molnár Attilával készített interjúban, amellyel szeretnénk bemutatni a Pannonjob munkaerő-kölcsönzési üzletágának munkáját, amelynek a magyar munkavállalók biztosítása mellett immár kiemelt fókusza a külföldi, azon belül is az ukrán munkaerő foglalkoztatása.
Miért van szükség külföldi munkavállalókra hazánkban?
Magyarországon az elmúlt években nagyon komoly munkaerőhiány alakult ki. Ennek az oka összetett, de a legfontosabb gyökere a demográfiai folyamatokban rejlik. Az utóbbi évek jelentős gazdasági fejlődése és a viszonylag nagyszámú magyar munkavállaló külföldi munkavállalása is hozzájárult a munkaerőhiány kialakulásához, de a legfontosabb probléma Magyarország elöregedő népességéből és különösen a gazdaságilag aktív korú lakosság folyamatos csökkenéséből fakad. Az elkövetkező években a második világháború utáni időszak legnépesebb generációja, az úgynevezett „Ratkó gyerekek” érik el a nyugdíjkorhatárt, és várhatóan nagy számban fogják elhagyni a munkaerő-piacot. A munkaerő-piacra pedig a kilencvenes évek közepén illetve második felében született emberek fognak belépni, azonban ezekben az években már sokkal kisebb volt a születésszám, emiatt Magyarországon az elkövetkező időszakban évről évre több tízezer fővel fog csökkeni az elérhető munkaerő száma.
Ez a folyamat és a fentiekben említett gazdasági növekedés eredményezi az emelkedő munkaerőigényt és a külföldi kivándorlással együtt még egy szerényebb gazdasági növekedés esetén is valószínű, hogy a magyarországi munkaerőhiány az elkövetkező években tovább fog növekedni. Mivel a demográfiai folyamatok csak hosszú távon változtathatóak meg, ha egyáltalán befolyásolhatóak, a gazdaság munkaerőigényének kielégítésére rövid és középtávon is a külföldi munkavállalók behozatala a megoldás. Kijelenthető, hogy jelenleg ennek nincs alternatívája.
Pillanatnyilag az ukrán munkavallók vállalnak legnagyobb számban munkát Magyarországon. Ez annak is köszönhető, hogy a kormány néhány évvel ezelőtt megkönnyítette a nem uniós szomszédos országok állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezenfelül várható, hogy az elkövetkezendő időszakban könnyíteni fogják még más, nem szomszédos országokból érkezők munkavállalási lehetőségeit, mint például Kazahsztán, Fehéroroszág, Indonézia.
Mik a lépései annak, hogy egy ukrán munkavállaló Magyarországra jöjjön?
Az ukránok a már fent említett könnyített munkavállalási folyamat keretein belül jöhetnek Magyarországra. A kormányrendeletben meghatározott hiányszakmák esetén egy 180 napos időszakon belül 90 napig bármilyen engedély nélkül szabadon vállalhat munkát egy hazánkba érkező ukrán dolgozó. A hiányszakmák közé sorolt, gyártósoron dolgozó operátorok esetében ez alkalmazható, így az első időszak alatt be tudjuk szerezni a dolgozóknak a szükséges munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélyt, amivel zökkenőmentesen folytathatják azt követően is a munkát. Ehhez a folyamathoz azonban szükséges egy előszerződés, egy teljes útlevél másolat, 2 db fénykép, a tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint az előzetes megállapodás a munkavállalásról a munkáltató és a munkavállaló között (3 példányban). A fentieken felül szükséges továbbá egy befogadó nyilatkozat a munkáltató részéről, meghatalmazás az ügyintézéshez, szállókarton, szállás szerződés és egy tulajdonosi nyilatkozat…. Szóval rendkívül összetett a szükséges dokumentáció.
Ezeket a lépéseket önállóan is meg tudja tenni a munkavállaló?
Nagyon nehezen. A nyelvi nehézségek és a magyar hivatali ügyintézés útvesztői miatt nincs is nagyon erre példa. Ez a folyamat minden esetben a szolgáltatásunk része, és úgy zajlik, hogy a munkavállaló felhatalmaz minket, ezt követően pedig mi intézünk neki minden papírmunkát és hivatali adminisztrációt. Fontosnak tartjuk, hogy a munkavállalókat minden esetben folyamatosan tájékoztassuk arról, hogy hogyan áll a hivatali ügyintézés, hiszen számukra az a megnyugtató, ha mindig tisztában vannak a folyamat aktuális lépésével.
Milyen nehézségekkel kell a Magyarországra érkező munkavállalóknak megbirkózniuk?
Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország esetén az ukrán munkavállalók viszonylag hamar el tudják sajátítani a helyi nyelvet, a fő nehézség az, hogy ez Magyarország esetében viszont nincs így, hiszen eltérően a felsoroltaktól, a magyar nem tartozik az ukránnal egy nyelvcsaládba. Egyesek szerint a Lengyelországba érkező ukránok már fél év alatt kommunikációs szinten megtanulják a nyelvet, míg Magyarországon több ledolgozott év után sem sikerül alapszinten megtanulniuk magyarul. Tehát egyértelmű, hogy a nyelvi nehézség leküzdése az egyik legnagyobb kihívás, úgy kell beilleszkedniük egy teljesen idegen munkakörnyezetbe és szállásra, hogy nem ismerik a helyi nyelvet.