Harvard Business Review Pszichológiasorozat: EMPÁTIA

Elolvastam, és noha nem kedvenceim az ilyen módon szerkesztett könyvek, de pozitívan csalódtam. Valamennyi tanulmány érdekes, és különösen élveztem, hogy mindegyik a téma egy más-más szeletével, aspektusával foglalkozik. De miről is olvashat a kedves olvasó, ha a könyvet a kezébe veszi?

Mi is az empátia? Mennyiben különbözik az érzelmi intelligenciától? Mit jelent az empátia hármas tagolása? Hogyan lehet tanulni az empátiát? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a téma guruja, Daniel Goleman az első fejezetben. Nekem nem volt rossz felütés. A továbbiakban betekintést kaphatunk az együttérzés, mint vezetői taktika kérdésébe, a figyelmes hallgatás művészetébe, valamint az empátia szerepéről az eredményes értekezletek vezetésében. Az egyik legizgalmasabb fejezetben arról olvashatunk, hogy a hatalom, az egyre magasabb vezetői pozíció hogyan apasztja el az empátiát. Hadd idézzem a számomra legmegdöbbentőbb mondatokat ebből a részből:
„Miként lehetséges, hogy egyesek egy nagyszerű álmot kergetve indulnak el útjukon, hogy utóbb minden mértéket elvesztett önimádóként végezzék? Ezek az emberek eljutnak egy holtpontra, amelyen a hatalmukkal nagylelkűen élő vezetőkből a saját érdekeiket szem előtt tartó önkényurakká vedlenek át.”
És valóban. Küzdenek-e ez ellen, és ha igen, hogyan a ma vállalati vezetői? Vannak-e olyan barátaik, kollégáik, mentoraik, coach-aik, akik figyelmeztetik őket, ha letértek küldetésük igazi útjáról? És vajon meghallják, megértik, elfogadják-e ezeket a figyelmeztetéseket? Elgondolkodtató kérdések.

A könyvben még érintett további témák a következők. Mit jelent az empátiás terméktervezés? Milyen szerepe lehet az empátiának a Facebook felhasználók adatbiztonságában? Mik az empátia határai? És végül az utolsó fejezetben arról is olvashatunk, hogy mire tanította a dalai láma Daniel Golemant az érzelmi intelligenciával kapcsolatban. Igen tanulságos ez a riport.

Bízom abban, hogy ezzel a néhány sorral sikerült felkeltenem többek érdeklődését és kíváncsiságát, hogy néhány órát szánjon erre a rövid, frappáns, ám annál érdekesebb és hasznos könyv elolvasására. Mindenki, aki vállalkozik erre, biztosan tud kivenni belőle néhány olyan gondolatot, ami segítséget jelenthet munkája további folytatásához. Jó olvasást!