KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG
Ismerjük meg munkavállalóink hazáját!
Miért pont a Kirgiz Köztársaság? 2021-ben a kormány egy törvénymódosítással jelentősen megkönnyítette 9 ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását, így többek között a Kirgiz Köztársaságból érkezők is egyszerűbben foglalkoztathatóak Magyarországon.
A könnyített eljárás mellett fontos érv a kirgiz munkavállalók orosz nyelvtudása. Pillanatnyilag ukrán nemzetiségűek dolgoznak legnagyobb számban Magyarországon, számuk becslések szerint 60-70.000 fő között lehet. A velük történő kommunikáció nem csak ukránul, hanem sok esetben oroszul is folytatódhat, mely jelentősen megkönnyítheti a kirgiz munkavállalók integrációját, nyelvi nehézségeit, hiszen mind az ukrán dolgozókkal, mind a kölcsönző cégek, vagy éppen a kölcsönvevők orosz-ukrán tolmácsaival is könnyen szót tudnak érteni. A nyelvtudásuk mellett további érv, hogy a szovjet időszakból örökölt képzési rendszerüknek köszönhetően könnyen be tudnak illeszkedni az európai környezetbe. Munka kultúrájuk az ukránokéhoz hasonló, a jelöltekkel történő interjúkon szerzett tapasztalataink nagyon pozitívak. További érdekesség, hogy az adminisztrációs folyamat gyorsabb és egyszerűbb, mint a Fülöp-szigetekiek esetében.
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK:
Kirgizisztánt eredetileg Kr.e. 201-ben türk származású nomád emberek telepítették be. A 12. században az iszlám vált az elsődleges vallássá a térségben. A 15. és 16. századra a kirgizek népesítették be a mai Kirgiz Köztársaság legnagyobb részét.
1876-ban Kirgizisztánt az Orosz Birodalomhoz csatolták. Sok kirgiz ember vándorolt Kínába, a Pamir-hegységbe vagy Afganisztánba. Az Orosz Birodalom bukása után a Szovjetunió vette át a hatalmat. 1991-ben Kirgizisztán teljesen független országgá vált. Az első elnök Askar Akaev volt, aki 15 évig vezette az országot. Őt 2005-ben menesztették. A 2010-es év folyamán az Ideiglenes Nemzeti Kormány új alkotmánytervezetet dolgozott ki, melynek elfogadása után Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá alakult. Az ország hivatalos nyelve a kirgiz és az orosz. A vallások megoszlása: 75% muszlim, 20% orosz ortodox, 5% egyéb.
DEMOGRÁFIA:
2016-ban Kirgizisztán népességét 5 727 553 főre becsülték. Ugyanebben az évben a lakosság 30,1%-a volt 15 év alatti, és 5,13% 65 év feletti. Az ország 64,3% vidéki, a népsűrűség meglehetősen alacsony: 29 lakos / km2. A fővárosnak, Biskeknek hivatalosan 589 000 lakosa van, amelyhez kétségtelenül hozzá kell tenni még sok idénymunkást, valamint a statisztikákban nem szereplő földterületek illegális lakóit. A várható élettartam 2016-ban 70,7 év, a nők várható élettartama 75 év, a férfiaké 66 év.
A 22,6%-os születési arány továbbra is magas, a 6,6% halálozási arány alacsony, a nettó migráció - 30 000 ember. Kirgizisztánban az írástudás aránya 97% volt 2001-ben.
A lakosság 65%-a kirgiz származású, mongol hatású türk népcsoport, amely történelmileg félnomád pásztorokból áll, negyven klánra oszlik. A legnagyobb kisebbség az üzbégek (a lakosság 14,5%-a), főleg délen telepedtek le, őket orosz származású emberek követik (9,0%, főleg északon, emigrációjuk miatt folyamatosan csökken).
A lakosság csaknem 75%-át szunnita muzulmánok (iszlám) alkotják, az ortodox keresztények aránya 20%.
GAZDASÁG:
A mezőgazdaság a fő tevékenységi ágazat az országban, 2002-ben a lakosság felét foglalkoztatja és a GDP 35,6%-át adja. Kirgizisztán hegyvidéke alkalmas az állattenyésztésre, amely a fő mezőgazdasági tevékenység. Az uralkodó termékek között szerepel a búza, a répából származó cukor, a gyapot, a dohány, a zöldség, a gyümölcs és a dió; kisebb mértékben gyapjú, hús és tejtermékek.
Kirgizisztán elsősorban színes fémeket és ásványi anyagok exportál. Főbb iparágak: textilipar, élelmiszer-feldolgozás, cementgyártás, cipőgyártás, fűrészáru, hűtőszekrények, bútorok, elektromos motorok gyártása. Fő kereskedelmi partnerei Kína, Oroszország, Kazahsztán az Egyesült Államok, Üzbegisztán és Németország
MUNKAERŐ-PIAC:
Kirgiz Köztársaság munkanélküliségi rátája 2,8%.
INTERKULTURÁLIS JELLEMZŐK:
A munkahelyi környezetben is fontos, kiemelendő kulturális mutatók (Hofstede dimenziói alapján): a kollektivizmus és a hatalmi távolság, Kirgiz Köztársaság esetében is kiemelkedően magasak, csak úgy, mint a többi potenciális országok esetében. A magas szintű kollektivizmus azt mutatja, hogy az egyén közösségben képes a legjobban teljesíteni. Tehát egy csapatcél sokkal motiválóbban hat rá, mint az individualista önmegvalósítás elérése. A magas hatalmi távolság pedig a munkahelyi hierarchia fontosságát mutatja, vagyis azt, hogy a kirgiz munkavállalók számára fontos a tisztelet és az, hogy felnézhessenek vezetőikre, egyenlőtlennek látják a vezető-beosztotti viszonyt, míg egyes országokban (pl. Magyarország) inkább partneri kapcsolatként tekintenek a vezetőjükhöz fűződő viszonyra
Bővebben a témáról ingyenes bookletünkből olvashat:
www.pannonjob.hu/_upload/editor/BOOKLET/AZ_INTERKULTURALIS_EGYUTTM__KODES_A_GYAKORLATBAN_1-2.pdf
OKTATÁS:
A kirgiz oktatási rendszer is kötelező 6-15 éves kor között, azaz 9 évig. A szakképzést szakközépiskolákban, valamint műszaki és szakképzési intézetekben végzik. A felsőoktatás magában foglalja az egyetemeket, akadémiákat, speciális felsőoktatási intézményeket és intézeteket. 54 felsőoktatási intézmény működik: 33 állami és 21 magánvállalkozás. A felsőoktatásba történő átlagos beiskolázási arány 12,5% volt a 2011–2012-es évben.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium felel Kirgizisztán oktatásáért.
2008-ban a bruttó hazai termék 3,7%-át költötték oktatásra.
GASZTRONÓMIA:
A kirgiz konyha nagyon sok hasonlóságot mutat a szomszédjaival. Bizonyos tekintetben átvett elemeket más népek gasztronómiájából, ugyanakkor egyes népekre hatást is gyakorolt (pl. a tádzsikokra). Mivel a kirgiz nép sokáig nomád volt, ezért legfontosabb hozzávalók a konyhán a birka-, ló- és marhahús, illetve tejtermékek széles választéka. A főzési technikák általában az ételek hosszú távú megőrzésére szolgálnak, mely kifejezetten nomád módszer.
A birka- és marhahús fogyasztása kedvelt dolog, de napjainkban a szociális helyzet miatt nagyon sok kirgiz már aligha engedheti meg magának.
Az idegen kulináris befolyás főleg a nagyobb városokban tapasztalható. Itt találkozhat leginkább a látogató ujgur, kínai (elsősorban dungan), üzbég és orosz ételekkel.
A lóhúsból jó minőségű kolbászok, mint a kazi és csucsuk készülnek (előbbi Kirgizisztánban is elterjedt). Kirgiz különlegesség a pörkölt juhmáj. A besbarmak errefelé is elterjedt, közkedvelt étel: nagydarab ló-, birka- avagy marhahúst főznek meg, tésztával és/vagy csorbával (kirgizül sorpo) eszik, petrezselyemmel megszórva. A besbarmak gyakran ünnepi étel vagy vendégeket fogadásánál szolgálják fel, de gyakran halotti tort is ülnek vele. A húst mindig a vendégek jelentőségéhez mérten vágják fel étkezéskor.
Úgy gondoljuk, hogy munkavállalóink kultúrájának megismerése alapvető fontosságú lehet a megfelelő kommunikációhoz, a fluktuáció csökkentéséhez, végső soron pedig a hosszú távú sikeres együttműködéshez.
Amennyiben külföldi munkavállalók foglalkoztatásán gondolkodik, vagy szeretné hatékonyabbá tenni a határon túlról érkező dolgozók beilleszkedését, keressen minket bizalommal.
Ajánlatkérés